Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pénzügyi anyag 6.

2014.11.19

A bizonylatok

A bizonylat a gazdasági esemény megtörténtét hitelt érdemlően bizonyító okirat. A könyvelési munka alapszabálya, hogy könyvelni csak bizonylat alapján lehet. Ez a bizonylati elv.

Minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az eszközök, a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.   A könyvviteli nyilvántartásban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet feljegyzést készíteni.

 

A bizonylatok csoportosítása:

1.      A könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint

a.) alapbizonylatok

                        - elsődleges bizonylatok (eredeti feljegyzés a gazdasági eseményről);
- másodlagos bizonylatok (az eredeti alapján készült gépi adathordozó, például floppy lemez)
                  b.) összesítő bizonylatok
(az alapbizonylatok összegzésére szolgálnak, pl. bérfelosztó ív)
2. Kezelésük módja szerint

a.) szigorú számadás alá tartozó bizonylatok

b.) szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok        
3. Keletkezésük szerint
a.)    belső bizonylatok (a vállalkozáson belül állítják ki)

b.)    külső bizonylatok (a külső gazdasági környezettől érkeznek a vállalathoz,

pl. szállítólevél, számlakivonat, számla).

 

A bizonylatok három részből tevődnek össze:

1.      azonosító rész (sorszám, eladó-vevő neve, eladó adószáma, kelet);

2.      adathordozó rész (gazdasági esemény rövid tömör leírása, az összeg megjelölése, ÁFA tartalom feltüntetése, a végösszeg betűvel történő kiírása);

3.      érvényesítő rész (aláírások).

 

A könyvelési bizonylattal szemben támasztott követelmények:

1.)        Tartalmi követelmények: a gazdasági esemény rövid, tömör, de egyértelmű megfogalmazása, beleértve annak mennyiségi és értékbeli pontos rögzítését.

2.)        Formai követelmények: a bizonylat hitelességét meghatározó tényezők

-         a bizonylat megnevezése és sorszáma;

-         a bizonylat kiállításának időpontja, illetve annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;

-         a kiállító szervezet megnevezése;

-         a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése;

-         a bizonylat kiállítójának aláírása;

-         esetenként az utalványozó, az átadó, az átvevő, az ellenőrző személyek aláírása, meghatározott esetekben cégszerű aláírás;

-         a gazdasági esemény tartalmának a leírása vagy megjelölése, az esemény okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeli adatai;

-         ha külső bizonylatról van szó, akkor annak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(előleg) alapját és összegét;

-         bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.

 

Bizonylati Szabályzat a vállalkozásban alkalmazott bizonylatok tartalmával, kialakításával és kezelésével kapcsolatos előírások összessége.

A Bizonylati Szabályzatnak célszerű tartalmazni a következőket:

  • A bizonylat megnevezését, célját, tartalmát;
  • A kiállítás helyét, időpontját, módját, példányszámát;
  • A bizonylatok feldolgozásának, továbbításának módját, menetét, kiállítási határidőket;
  • A megőrzés helyét, módját;
  • A bizonylatok számozási rendszerét.

Érdemes még a Bizonylati Szabályzaton belül elkészíteni a Bizonylati könyvet, vagy más néven Bizonylati albumot. Ez az album az összes vállalaton belül előforduló bizonylatról tartalmaz egy mintát, hogy hogyan kell kitölteni, és hivatkozást a Bizonylati Szabályzatban leírtakra (hol állítják ki, ki a kiállításért a felelős, hová kell átküldeni, ki dolgozza fel, hogyan...). 

 

A bizonylatok megőrzésének ideje (Szv. tv. 169. §.):

10 évig köteles megőrizni a vállalkozás

-         a beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot;

-         leltárt és leltárértékelést;

-         naplófőkönyvet és pénztárkönyvet;

-         valamint más, a Számviteli Törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az ezeket alátámasztó leltárt, az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában.

 

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.