Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1451-06 6. tétel

2014.11.19

6.) Beutazó csoportja számára mutassa be a Magyar Köztársaság Alkotmányának főbb pontjait! Mi jellemzi az államszervezet működését? Jellemezze Magyarország politikai, külgazdasági és kulturális kapcsolatait a célnyelvi országokkal!

Információtartalom vázlata

-        A Magyar Köztársaság Alkotmányának főbb pontjai

-        A magyar államszervezet működése

-        Magyarország politikai, külgazdasági kapcsolatai a célnyelvi országokkal

-        Magyarország kulturális kapcsolatai a célnyelvi országokkal

 

A Magyar Köztársaság Alkotmányának főbb pontjai (2011.04.18 előtti állapot!)

Az Alkotmány preambulumból és 15 fejezetből áll.
I. fejezet Általános rendelkezések
A II-XI. fejezet államhatalmi rendelkezéseket tartalmaz:
II. fejezet Az Országgyűlés
III. fejezet A köztársasági elnök
IV. fejezet Az Alkotmánybíróság
V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosa
VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
VII. fejezet A Kormány
VIII. fejezet A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek
VIII/A fejezet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
VIII/B fejezet A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
IX. fejezet A helyi önkormányzatok
X. fejezet A bírói szervezet
XI. fejezet Az ügyészség
Az Alkotmány alapjogi rendelkezéseket tartalmazó része a XII. fejezet
XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek
A fentieken túl egyéb szabályokat a XIII-XV. fejezetek tartalmaznak.
XIII. fejezet A választások alapelvei
XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
XV. fejezet Záró rendelkezések

-        A magyar államszervezet működése

A Magyar Köztársaság államszervezete:

Országgyűlés - Törvényhozó hatalom
Köztársasági elnök - államfő 
Alkotmánybíróság - Alkotmány 
Országgyűlési biztosok (ombudsman)
Bíróság - jogvédelmi szervek
Ügyészség - igazságszolgáltatás szervei
Kormány - végrehajtó hatalom

Politikai berendezkedés: parlamentáris (népképviseleti), a népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés

 

-        Magyarország politikai, külgazdasági kapcsolatai a célnyelvi országokkal

A magyar-finn parlamentközi kapcsolatok intenzívek, rendszeresek a találkozók a házelnökök, a szakbizottságok, a mindkét parlamentben aktívan működő baráti csoportok között.

Gyakoriak az egyes szakminiszterek találkozói, illetve a szaktárcák közötti konzultációk.

 

-        Magyarország kulturális kapcsolatai a célnyelvi országokkal

(Itt a saját nyelvterületemet írtam le, mindenki nézzen utána a saját célnyelvi országának)

A finn-magyar kapcsolatok elmélyülése a nyelvrokonsággal, a nyelvi rokonság kutatásával kezdődött. A kulturális és oktatási együttműködés máig is kapcsolataink legintenzívebb részét képezi. Ezt egészíti ki a közvetlen intézményi és a társadalmi kapcsolatrendszer: jelenleg 53 finn városnak és községnek van magyar testvérvárosa, valamint fontos szerepet töltenek be a kapcsolatok ápolásában a baráti társaságok is.

A kulturális, oktatási kapcsolatok együttműködésünk legrégebbi és legintenzívebb területét képezik, amelyet már 1937-től kétoldalú egyezmény szabályoz. Az 1959-ben és 1995-ben újra megkötött kulturális egyezmény keretében hároméves időszakokra szóló munkatervek alapján történik az együttműködés: a legutóbbi munkatervet Budapesten 2004. január 15-én írta alá Tuula Haatainen finn és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. A közvetlen intézményi, valamint a rendkívül sokszínű társadalmi kapcsolatok szintén számos lehetőséget biztosítanak irodalmi, zenei, képzőművészeti, film- és színházművészeti értékeink kölcsönös bemutatására.

A civil együttműködés motorjai a több mint 50 magyar és finn város, község között fennálló testvérvárosi kapcsolatok. A városok gazdag kulturális cserét bonyolítanak le, alkalmanként pedig a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is közreműködnek.

A két ország közötti oktatási, kulturális és tudományos együttműködési megállapodáson túlmenően intézményközi kétoldalú együttműködési megállapodás van érvényben

A felsőoktatási kapcsolatok lényegi eleme a lektori, vendégtanári munka, a magyar hallgatók finn, illetve a finn hallgatók magyar egyetemeken történő rész- vagy teljes idejű képzése. Magyar nyelvoktatás folyik Helsinki, Turku és Jyväskylä egyetemén, a finn nyelvet - egyetemi szinten - Budapesten, Debrecenben és Szegeden oktatják.

Az Oktatási Minisztérium és a CIMO (finn nemzetközi mobilitási központ) közötti intézményközi megállapodás. Ez utóbbi keretében rendszeresen pályázatokat hirdetnek meg, melyeknek nyertesei közös kutatási-fejlesztési projektjeik végrehajtásához mobilitási támogatásban részesülnek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.