Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Idegenforgalom - kidolgozott vizsgatételek 1-10

2014.11.19

1. tétel

Turizmus történeti fejlődése

-         a turizmus ma ismert motivációi már az ókorban is megvoltak:

  • Olimpiai Játékok (i.e. 776) - aktív vagy passzív részvétel
  • Rómában nyári lakhelyváltoztatások (mai második lakások előhírnök-mozgalma)
  • Róma: fürdők, termálforrások

-         Középkor: tisztviselők, inasok, diákok zarándokoltak, utaztak

  • Egyházi központok (Róma, Jeruzsálem)

-         Felvilágosodás: természeti élmény iránti vágy felkeltése (Pl. Alpok)

-         Iparosodás: közlekedési rendszerek fejlődése, gazdasági jólét → ifó fellendülése

  • Megjelennek a szállodák

-         Kezdetben csak a felsőbb réteg utazik, majd a 19. sz. utolsó harmadában megjelenik a polgári nyaralás is

-         I. világháború: törés az ifó számára

-         30-as évek gazdasági válsága: újabb kiesés, bár az üdülési célú utazások elősegítése érdekében hozott intézkedések megakadályozták az ifó teljes visszaesését

-         II. vh.: Németországban, Ausztriában, Magyarországon a turizmus teljes leállása

-         Európa nyugati részén a háború után felgyorsult az utazási szokásokban és az ifó lebonyolításában a mélyreható változás

→ Pihenés, élmény utáni vágy, sporttevékenység, változatosság iránti igény

Magyarországon:

-         60-as évek:

  • utaztatások a SZU-ba → politikai indíttatású, nem nevezhető ifónak
  • tömegturizmus
  • állami irányítású

-         80-as évek:

  • A külföldieket beengedik, de a magyarok nem utazhatnak ki
  • Bevétel: 180 millió $
  • Tömegturizmus → környezet leélése → a bevételeket fejlesztésekre költik → exkluzív turizmus felé mozdulás
  • Centrális irányítású
  • Osztrák hitelkonstrukció: M.o.-n osztrák hitelből szállodákat építenek, vendégek jönnek Ausztriából

-         90-es évek:

  • Rendszerváltás
  • Bevétel: 824 millió $
  • Liberális utazási vágy kielégítése
  • Megjelenik a gyógyturizmus
  • Tranzitforgalom áttevődése M.o.-ra - a szocialista országok problémái miatt
  • Expo: M.o. Ausztriával rendezte volna, de Ausztria kilépett, majd M.o. is elbukott
  • Privatizált irányítás

-         2000/2001:

  • Stabilizálódik a magyar ifó a tömegturizmus után
  • Bevétel: 3,4 milliárd $
  • 2001: WTC után óriási politikai feszültség

Repülőtársaságok tönkremennek, emberek utazási kedve csökken

Gellért szálló: „Csőtörés miatt bezár" - valódi ok: nem érkeznek meg az amerikai turisták

  • M.o.-n a tanyasi, falusi turizmus felé nyitnak

-         Ma:

  • Program: konferenciaturizmus, falusi turizmus, gyógy-, termál-, wellnessturizmus, kultúrturizmus, specifikus turizmus

Turizmus fogalma, tartalmi lényege

Önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakhelyükről máshová, nem kereső tevékenység céljából és ott pénzüket költik.

-         mindig valamilyen motiváció váltja ki (pszihikai vagy fizikai)

-         a turista legalább 24 órát tölt a fogadó területen

§         Küldő terület: pénzügyileg passzív

  • Fogadó terület: pénzügyileg aktív

Az ifó jól működik, ha a küldő és a fogadó terület cirkulációja kiegyenlített

Az ifó fontos, mert:

-         békés célú

-         jelentős bevételt, forgalmat jelent

-         kulturális, politikai, gazdasági és emberi kapcsolatokat teremt

-         minden területen elősegíti a fejlődést

-         munkahelyteremtő

-         multiplikátor hatása van

-         export-pótló tevékenység

Idegenforgalmi termék: szolgáltatások halmaza, melyet a turista igénybe vesz utazása során

Ifó megjelenési formái, motivációk csoportosítása:

-         Eredete, irányai szerint

  • Nemzetközi (nemzetközi aktív-passzív),
  • Belföldi (belföldi aktív-passzív)

-         Időbeli megjelenés szerint

  • Folyamatos (pl. Bp.)
  • Egyévados (tavasz)
  • Kétévados (tavasztól őszig - pl. Balaton)
  • Hétvégi (weekend-házak)
  • Kiránduló vagy átutazó (spontán)

-         Szervezés módja szerint

  • Kereskedelmi (a vendég saját maga fizet mindent)
  • Szociálpolitikai ifó (valaki támogatja az utazást, pl. állam, szakszervezet, valamilyen intézmény) - pl. üdülési csekk

-         Utazásra igénybevett utazási eszközök szerint

  • Egyéni utazók
  • Csoportos utazók (15, 20 főtől)
  • Tömeges utazók (pl. pápalátogatás)

§        közút (76%), vasút (20%), repülő (3%), hajó (0,5%)

-         Tartózkodási hely szálláshely kínálata szerint

  • Nagyobb kapaciáts, lehetőségek → tovább marad a vendég

-         Ifó motivációi szerint

  • Vakációs, szabadidő turizmus

Üdülés Körutazás

Látogató turizmus

Gyógyturizmus Sportturizmus

Kiránduló turizmus

Vallásturizmus Hobbiturizmus

Specifikus turizmus

  • Hivatás, gazdasági, business turizmus

Konferenciaturizmus

Kiállítások, vásárok

Tanulmányi turizmus

Diplomáciai utak

Sportolók, művészek utazásai

Incentive turizmus

 

2. tétel

Szükséglet

A szükséglet a hiány érzéséből keletkezik és az emberben vágyat és igényt ébreszt ezen érzés legyőzésére. Létezik egy bizonyos prioritásos szükségletstruktúra (Maslow-i piramis), amely szerint minden ember négy fázison megy keresztül:

- alapszükségletek

- társadalmi szükségletek

- önalakítás

- önmegvalósítás

Az önmegvalósítás alapját a szabadidő, turizmus, kultúra, sport, stb. képezik. A turizmusban újra meg újra a pihenési, gyógyulási és utazási szükségletek, valamint a társasági élet iránti igényt említik.

Az idegenforgalmi kereslet a potenciális turisták azon kívánsága, hogy a turizmus ideje alatt különböző szolgáltatásokat, javakat, ifói termékeket meghatározott összegért megvásároljanak.

Primer kör: alapszükségletek kielégítése a cél - nem engedhetik meg maguknak az utazást, vendégfogadást → ifó szempontjából nem alkalmas közeg

Szekunder kör: valamilyen kulturális fejlődés jön létre - már van igény ifóra

Tercier kör: jóléti társadalom - nem probléma az utazás, a vendégfogadás → kiváló ifói küldő- és fogadó területek

Idegenforgalmi kereslet - egytényezős (turista) - világpiac-orientált - mobilitást igényel

- az elképzelések, motivációk átalakíthatóak

- mindig más a szerkezete, amihez alkalmazkodni kell

- az idegenforgalmi komplexitást foglalja magában (szervezés, szállás, vendéglátás, szolgáltatás, helyi közlekedés, szórakoztatás stb. együttes igénybe vétele)

Meghatározó, befolyásoló tényezői:

  • Gazdasági tényezők: jövedelem, szabadidő alakulása
  • Társadalmi tényezők
    • Munkaviszonyok
      • 1. vh. előtt: hiányzó gazdasági, pénzügyi feltételek, szabadidő hiánya → az ifó a felsőbb rétegek számára elérhető
      • 2. vh. után: jólét javulása, szabadságra való jogot biztosító indíttatású törvényhozás → ifó minden osztály számra
      • Ma: ipari és szolgáltatói társadalom, növekvő egyhangúság, a munka tömegjellegűvé válása → erődödnek a társadalmi indíttatású utazási motivációk
  • Kínálat - földrajzi, éghajlati viszonyok, infrastruktúra, technikai viszonyok, ár, szakértelem
  • Politikai környezet

Idegenforgalom fajtái irányultságuk szerint

1. Vakációs, szabadidő turizmus

- endogén = egyénen belüli indítékok alapján jön létre

- többnyire magánszemélyek veszik igénybe

- fizikai motivációk

- pszihikai motivációk

- emberi kapcsolatokból eredő motivációk

- kulturális motivációk

- a motívumok természetesen vegyesek is lehetnek, de a vezérmotívum felismerhető és mindig meghatározó

- saját vásárlóerőből, saját szabadidő terhére, saját elhatározásból, saját eszközkiválasztással jön létre

  • Üdülés
    • Teljes komplexitással bír
    • Indíték: rekreáció
    • Általános a költésszint
    • Nem jól kiszámítható - de ez javítható a jó szervezéssel (pl. fix programok)
    • Passzív üdülés: sea, sun, sand
    • Aktív üdültetés
  • Körutazás
    • Több hely összekötése
    • Ifói komplexitás
    • Nagyobb exkluzivitás (kuriózumokat keresnek fel)
    • Városnézések, extra területek, múzeumok, kulturális események, folklór, speciális területek...
    • Kombinálható az üdülőturizmussal
  • Látogató turizmus
    • Család, rokon, ismerősök látogatása
    • Alacsony költésszint
    • Alacsony ifói komplexitás (szállást, kaját a rokon, ismerős biztosítja)
    • A package egyes részeit lehet intézni (pl. buszjegy)
  • Gyógyturizmus
    • Egy-egy kúra 21 napos (a magyar átlag tartózkodás 5 nap)
    • Nagy bevétel - speciális feltételeket kell biztosítnai (szakértelem, speciális eszközrendszer, környezet kiválasztása)
    • Magas költésszint
    • Jól szervezhető, kiszámítható

Győgyvizekre épülő (fürdés / fogyasztás)

Klimatikus (levegővel kapcsolatos - hegyvidékek, barlangok)

Izolált (pl. aids-es csoportok utaztatása

  • Sportturizmus
    • Aktív: jól kiszámítható, magas költésszint, komlex
    • Passzív: nem jól kiszámítható, nagy szervezést igényel
  • Kiránduló turizmus
    • Nem jól kiszámítható, befolyásolhatja pl. hangulat, időjárás, infrastruktúra
    • Ezek hiányát ki lehet váltani valamilyen motivációval (pl. bajai halászléfőző verseny)
    • Nem komplex
  • Vallásturizmus
    • Kegyhelylátogatások (Mária-kultusz)
    • Zarándoklatok (Róma, Mekka)
    • Jól szervezhető
    • A komplexitás nincs a legmagasabb fokon (a csoportok összetartanak, biztosítják egymásnak a szállást, kaját; lelki indíttatású → nincs igény magas szintű szolgáltatásra)
  • Hobbiturizmus
    • Nem hivatásszerűen űzött kreatív tevékenység kikapcsolódáshoz kötve
    • Pl. régészet, kézművesség, fotózás stb.
  • Specifikus turizmus
    • A terület specialitásához kapcsolódik
    • M.o.-n: Hortobágy, termálfürdők, borvidékek, világörökségek, gasztronómia

2. Hivatás, business turizmus

- exogén = egyénen kívüli indítékok alapján jön létre

- többnyire üzletemberek, diplomaták veszik igénybe

- motiváció: munkavégzés

- nem saját vásárlóerőből, nem saját szabadidő terhére, nem saját elhatározásból és nem saját eszköz kiválasztásával jön létre

- a motivációk általában nem egycélúak, de kiegészíthetők egyéb specifikus motivációkkal

- jellemzői: speciális követelmények, speciális szolgáltatások, kedvező gazdasági, politikai, társadalmi hatással bír, magas színvonalat igényel, magas költésszint, nem szezonális, tömeges, jól szervezhető, reklám és propaganda szerepe nagy

- magas szintű komplexitás

  • Cégek alkalmazzák a dolgozók ösztönzésére
  • Pénzjutalom helyett szolgáltatást, utazást kapnak

3.tétel

Idegenforgalmi termék

Szolgáltatások összessége, melyet a turisták igénybe vesznek utazásaik során.

Idegenforgalmi kínálat

-         a kereslet kielégítése céljából létrejött szolgáltatások

-         világpiac-orientált

-         mobilitást igényel

-         több tényezős

-         létrehozása esetenként kockázatos vállalkozás, mindig újítást, fejlesztést igényel

-         fontos a motiváció, a primer, szekunder, tercier kör megcélzása

-         ifói komplexitásnak meg kell felelni

-         meg kell vizsgálni az igényeket

  • mire van szükség
  • mivel tudom megfogni az alanyt
  • őszinteséget igényel

-         figyelembe kell venni: árak-közönség

Befolyásolja:

 

-         kereslet

-         ár

-         földrajzi, éghajlati adottságok

-         társadalmi, politikai hangulat

-         egészségügyi helyzet

-         infrastruktúra

-         szolgáltatási rendszer minősége

-         fix és fakultatív programok aránya

-         szezonalitás

 

A kínálat kialakításához minden esetben meg kell teremteni az alábbi feltételeket:

1. Személyi feltételek

  • Külső (saját egyéniség, kontaktusteremtés...) → arculat kialakítása
  • Belső (humanista szemlélet, intellektualitás, emóció, empátia, tolerancia → szakmai tudás

 

2. Tárgyi feltételek

  • Szándék, lehetőség, szükségszerűség szinkrona
  • Szükségszerűség a belső és a külső értékek alapján
  • Környezeti feltételek (fenntartható ifó)
  • Anyagi lehetőségek
  • Ügyintézéshez, tervezéshez, szervezéshez szükséges eszközök
  • Megvalósításhoz szükséges eszközrendszer
  • Kivitelezés üteme

 

3. Jogi feltételek

  • Hatósági hozzájárulások
  • Önkormányzati feltételek
  • Társadalombiztosítási feltételek
  • Adóhatósági feltételek
  • Kamarai feltételek
  • Cégbírósági bejegyzés
  • Ifó törvények, rendeletek, előírások
  • Környezetvédelmi, egészségügyi feltételek

 

 

4. Tétel

Elemezze az ár, árszínvonal, árfolyam-szabályozás összefüggéseit, hatásait az idegenforgalmi versenyképesség vonatkozásában! Ismertesse az idegenforgalmi marketing fogalmát, folyamatát, sajátosságait!

Az idegenforgalmi kínálat a propaganda segítségével és az ár közvetítésével a piacon találkozhat a vásárlóképes kereslettel. Itt egy harmadik alapkategória, az ár is belép, amely lényegét tekintve a kínálat fontos, a piaci mozgásokat befolyásoló eleme és tényezője. Az idegenforgalmi ár alapvető funkciója a kereslet és a kínálat piaci egyensúlyának kialakítása és fenntartása. Az idegenforgalmi piacon kialakult árszínvonal határozza meg az ország versenyképességét a többihez képest. Az árakra hatnak azoknak az országoknak az árszínvonalai is, amelyek számunkra, akár mint küldő, akár mint fogadó versenytársak jelentősek. Az áraink kialakításánál tehát figyelembe kell venni a főbb küldő országok, de a környező fogadó országok árainak alakulását is.

Marketing fogalma: tranzakciók optimalizálása, a piac alakítása és formálása, keresletszabályozás, magatartásbefolyásolás, a piac és a vállalat érdekeinek az egyeztetése.

Sajátosságai: a turizmus piacának jellegzetességeiből adódnak, amelyeket egyrészt a kereslet, másrészt a turisztikai termék, harmadrészt az elosztási-érték csatornák jellemzői határoznak meg.

  1. A választás magas szabadságfoka: a turizmus döntően a szabadidőhöz kötődik. A marketing alapvető szerepet játszik abban, hogy a választás a lakáson kívül helyváltoztatással járó tevékenységre essen.
  2. Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár: ismeretlent veszünk, meg ami ráadásul sokba kerül. A marketing az ismeretlent láthatóvá és megfoghatóvá kell, hogy tegye.
  3. A turista is részt vesz a termék előállításában: mivel az rendszerint a fogyasztással együtt történik. A turisták igényeit marketingfelmérések révén meg kell ismernünk.
  4. A turisztikai kereslet rendkívül szezonális: amin csak a marketing eszközök rugalmas és változatos felhasználásával enyhíthetünk.
  5. A kereslet érzékeny: biztonság, árak, divat
  6. A turisztikai termék döntően szolgáltatásokból áll: nehezen ellenőrizhető, nem tárolható, viszonylag merev, változtatása időt és sokszor komoly befektetést igényel.
  7. A turizmusban a közvetítők kiemelt szerepet játszanak: a fogadó és küldő hely közötti kapcsolat megteremtése döntően rajtuk múlik.

Az egytényezős kereslet (turista) és a soktényezős kínálat ( a turisztikai termék) összekapcsolása a marketing alapvető feladata.

 

5.tétel

Turizmus a világgazdaságban

-          dinamikusan fejlődő ágazat

-          multiplikátori szerep - háttéripart fejleszti

-          világ bruttó nemzeti termékének (GNP) 20%

-          100 millió munkahely

-          kulturális és emberi kapcsolatok

-          pénzt, hozamot termel, export-pótló

Magyarország

-          gazdi, társi jelentőség

-          Széchenyi-program: támogatja a fejlesztéseket

-          EU-s támogatások

-          gazdasági vezetés 'felkészült'

-          1. gazdaság fejlesztése

-          2. infrastruktúra fejlesztése

-          3. kapacitás bővítése

-          4. falusi turizmus

-          5. önkormányzatok érdekeltté tétele

-          6. cél és specifikus motivációk megvalósítása

Magyarország 1960-70 1970-80 1990- 2000 2001.szept.11. jelenleg

Állami bevétel

Transzfer-rubel rsz.

nincs adat
180M $ 824M $ 3,4 Mrd $ ~3,5 Mrd $
Program

Tömeg/politikai turizmus

Exkluzív fejlesztés

Gyógyturizmus (EXPO) Biznisz

Belföldi (falusi) turizmus

Konferencia Falusi

Gyógy, wellness, thermál

Kultur specifikus
Jelenség/tény Tömeges

Szervezett, tömeges

Tömeges

Tranzit (K-Eu orsz. zavargásai miatt)

Tömeges Tranzit Egyéni
irányítás Állami

Centrális (jegyrendszer)

Privatizált

Privatizált (liberális utazási vágy)

2005. - 10M vendégéjszaka

            2004-hez képest 2% erősödés M.o ifo politikája

- hazai lakosság turizmusa hogyan, milyen irányban és mértékben?

- külföldi turizmus hogyan? feltételek?

- milyen fejlesztések szükségesek? fogadóbázis? fogadókészség?

Nemzetk., hazai változások észlelése, elemzése, értékelése -> reagálás

Feladatok:

-          átlagos jövedelmű turista

-          magasabb igényű turista kiszolgálása.

-          úthálózat (benzinkutak, éttermek, szálláshelyek, pihenők) fejlesztése

-          információs hálózat fejlesztése - programlehetőségek ismertetése

-          speciális programok biztosítása (pl. lovasprogram, tanfolyamok)

-          aktív pihenés (sportolás, szórakozás) lehetőségének biztosítása

-          egyre több a „fiatal" turista -> más igények (szerényebb szállás, étkezés, sok program, sport, kapcsolatteremtés)

-          exkluzív turizmus fejlesztése

Ifo irányítási rendszere

 

UNWTO         

-          150 ország teljes jogú tag

-          350 társult tag (légitársaságok, szállodavállalatok, nemztk.szervezetek)

-          kétévente közgyűlés

-          szept. 27. turisztikai világnap

-          világ gazdi, társi, poli eseményei, természeti jelenségek stb -> közlemény, állásfoglalás

-          etikai, természeti, társi, kulturális egyéb értékek megőrzése -> felelősségteljes, fenntartható fejlődés megóvása = felelős turizmus

 

6.tétel

 

MTH

-          2005. jan. 1.

-          Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kialakítása, irányelvek megvalósítása

-          országos hatáskörű hivatal

OIB

-          ifo pol. és fejlesztési stratégiai elvek kialakítása

-          ifo közgazdi feltételrsz. meghat

-          véleményezés a turizmust érintő jog és adórsz-ben

-          Turisztikai Célerőirányzat felhasználása

-          Ifo marketing strat., éves marketingterv, kormány ifo előterj. jóváhagy.

-          megvalósulás ellenőrzése

-          privatizáció irányításában közreműk.

-          magyar és világ ifo elemzése

-          ifo államközi kapcs-k ellátása

-          kormányszintű 2oldalú együttműködések megkötése, végrehajtása

-          ifo bizottságok segítése

-          magyar kormány képviselete a WTO-ban

-          nemzetk.i szakmai szerv-k tagja

-          nemzeti ifo külképviseletek irányítása, ellenörzése

-          ifo szakmai és állami irányítása (szakmai érdekképviseleti szerveken keresztül)

-          nemzeti ifo propaganda és sajtófeladatok

-          országimázs szervezése

-          magyar és idegennyelvű lapok felügyelete

-          ifo szakmai megjelenése hazai és külföldi kiállításokon

-          ifo kult és sportrendezv szerv.

-          IFO alap kezelése, működtetése

-          Önkormányzatok ifo fejlesztés segítése

-          Ifo szakemberképzés ellenőrzése

MT ZRt.

-          nemzeti turisztikai marketingszervezet - Önkormányzati és Területfejlesztési Min. tul-a

-          M.o arculatépítése, imázsjavítása, ismertségének növelése

-          turisztikai kínálat piacra segítése

-          regionális együttműk támog

-          promóciós és PR

-          információ áramoltatása (szakma, turisták)

-          Regionális Marketing Igazgatóság (7 db), Regionális Turisztikai Projekt Iroda (2 db), külföldi képviseletek, Tourinform hálózat működt.

RIB

 

7. tétel

Az ifo információs rendszere:

Mint minden ágazathoz, az ifóhoz is elengedhetetlen feltétel az információs rendszer kalakítása, működtetése.

Az információnyújtás feladata: a tevékenység ismertetése, a minőség és a jellemzőnek bemutatása, árak felsorolása, igénybevétel lehetőségének közlése.

4 csoportra osztható:

1)      Általános ifo tényezőket befolyásoló információs rendszer: világpolitika, média, szervezetek vélyeménye (pl. WTO), WTTC, WATA, FUAAV

2)      Gazdasági, szervezési információt bonyolító rendszerek- pl.: a WTO-ról hazaérkező szakember felkeresi a statisztikai hivatalt - kivitelezhetők-e az új trendek Mo-on?

-Országos IFO-i Bizottság, Regionális I.B., Tájegységi Intéző Bizottság- célorientált szervezés lehetséges

3)            mindennapi operatív feladatokat ellátó információs rendszerek: ifói komplexitásban részt vevők feladata az operatív feladatok elvégzése

4)            igénybevevőket informáló rendszerek: vendégek informálása, reklám és propaganda kihasználása

IFO-i statisztika megfigyelése, területei:

A statisztika a gazdasági élet információs rendszerének az egyik legfontosabb ágazata. Az ifo-i stat. a piac jelenségeinek sé folyamatiank révén történő utólagos feltárása és leírása.

Megfigyelésének tárgyát minden, az ifo-mal összefüggő jelenség és tényező, ill ezek változásainak vizsgálata képezi.

Legfontosabb területei közé tartozik a személyforalom a fogadó-, szállító- és szolgáltatókapacitás, a pénzügyi hatások statisztikája.

Az ifo-n belül a következő statisztikákat kell elvégezni annak érdekében, hogy a működtetés zökkenőmentes legyen:

-         népességstat., gazdasági stat.

-         Bel- és külkereskedelmi stat.

-         Férőhely és annak megoszlásának stat-ja

-         Utazási irodák ki- és beutaztatásával foglalkozó stat.

-         Szezonalitás arányának stat.ja

-         Területi megoszlás szerinti stat.

-         Minőség felmérésének stat-ja

-         A forgalom intenzitásának stat-ja

-         A költségek vizsgálatának stat-ja

-         A ki - és beutazók arányának stat-ja

-         A költésstruktóra, bevételek meoszlásának stat-ja

Feladata:

-                     az ifo-i , gazd-i jelenségek, aktuális folyamatok összegyűjtése, rendszerezése, értékelése,

-                     a tömegjelenségek egy időre való vonatkoztatása, feldolgozása, elemzése

-                     az egésznek tömör, számszerű jellemzése

-                     mindez nagy segítséget ad az orperatív feladatok tervezésében

Magyarország 1999-ben a turista érezések számát tekintve a 9. helyen állt, a nemzetközi turizmusból származó bevételeket tekintve a világon a 39. helyen állt. A számadatokból is látszik az ellentmondás a turisták magas száma és a bevételek alacsony értéke között.

A turisztikai szakam már tégóta törekedett ezen ellentmondás feloldására, megszüntetéseére az exkluzív turizmus megteremtésével, mely nem luxusturizmust jelent, hanem egyedi, sajátos vonzerőkön alapuló turisztikai termékek kialakítását, tehát tudatosan tervezett és fejlesztett tur-t.

Az ifo fejlesztésének elsődleges célja a magasabb fizetőképességű turisták érdeklődésének felkeltése hazánk iránt magas színvonalú turisztikai termékek létrehozásával, sezáltal a tartózkodási idő növelése, ill magasabb költési hajlandóság elérése volt.

A mo-i adottságok a következő termékek fejlesztéséhez kínáltak és kínálnak kitűnő lehetőségeket, amelyek a turizmusfejlesztési koncepcióban is kiemelt termékfejlesztési prioritást élveztek: kulturáli tur, kongresszusi és üzleti tur, gyógy- és termáltur, gasztronómia, bor, falusi tur, lovastur.

Ezek a területek kiemelt támogatásban részesültek.

A turizmus formáit alanyai fizetőképessége szerint három kategóriába sorolhatjuk:

  1. tömegturizmus

átlagos turizmus

exkluzív turizmus: egyedi, magas elvárású, luxuskivitelű tur. Megrendelői gyakran cégek, vállalatok. Az exkluzív tur részét képezi többek között az icentív és a konferenciatur.

Kongresszusi vagy konferenciaturizmus:

Konferenciának nevezzük, mikor egy-egy szakma képviselői összegyűlnek egy magas színvonalú szakmai előadássorozatra, összejövetelre. A világ minden tájáról érkezhetnek,számuk elérheti a több ezer főt. Gazdag programkínálat és magas színvonalú ellátás jellemzi.

Legnagyobb hazai konferencia-központunk: Budapest Kongresszusi Központ

Incentív vagy jutalmazó turizmus:

Ez az ösztönző utazás a jutalmazás eszköze a munkáltató kezében. Lényege, hogy a munkáltató cég a dolgozói számára a minél jobb teljesítmény, a kitűzött cél érdekében jutalomként különleges utazást ígér, amiben másként nem részesülhetnének.

Az út és a szolgáltatások színvonala olyan magas, melyet a résztvevő alkalmazottak önállóan nem engedhetnének meg maguknak. Ez a céghez való kötődésüket is hivatott megerősíteni. (az út teljes költsége leírható a vállalat adóalapjából).

Jellemzői:             -    szállás minimum 4 csillagos szállodában

-         luxusprogramok, célja a személy hozzákötése a céghez és az inspiráció

-         mindig csoportos, a munkatársakkal együtt történik az utazás

-         mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja - csapatépítés

-         előnyei a pénzjutalomhoz képest: maradandó élmény, az út teljes költsége leírható a vállalat adóalapjából

-         magas színvonalat igényel a szolgáltatásban

-         magas a költésszint, nem szezonális, tömeges, jól szervezhető

-         kombinálható, kiegészíthető egyéb idegenforg-i v. nemzeti programmal

-         reklám és propagandahordozó szerepe nagy

 

8. tétel

Az utazásokat megkülönböztethetjük az utazás indítéka, motivációja szerint.

Motiváció szerint csoportosítva megkülönböztetünk vakációs és hivatásturizmust.

1., Vakációs (szabadidős) turizmus:

-         engogén (egyénen belüli) indítékok alapján jön létre

-          többnyire magánszemélyek veszik igénybe

-         motívumok további csoportosítása:   

  • fizikai motívum:- üdülés, gyógyulás, sportolás
  • pszichikai: a mindennapi elszigeltségből való kitörés, környezetváltozás iránti igény
  • emberi kapcsolatokból eredő: családi, baráti látogatás, társ igénylése
  • kulturális: művészetek iránti igény, nyelvtanulás, tudományos eredményekkel való ismerkedés

-         megvalósítás: saját erőből, saját szabadidőből, saját elhatározásból, saját eszközkiválasztással

-         a motívumok lehetnek vegyesek, de a vezérmotívum felismerhető, mindig meghatározó

-         üdülés, körutazás, látogatás, gyógyítás, sportolás, kirándulás, víkend, vallás, hobbi vagy specifikus érdeklődések

2., Hivatás (gazdasági, üzleti) turizmus:

-         exogén = egyénen kívüli indítékok alapján jön létre

-         üzletemberek, diplomaták veszik igénybe

-         a motiváció: munkavégzés

-         nem saját erőből, nem saját szabadidőből, nem saját elhatározásból, nem saját eszközkiválasztással

-         egy célúak, de kiegészíthetőek egyéb specifikus motivációkkal is

-         üzleti utazások, kongresszusok, konferenciákon való részvétel, kiállítás, vásár, tanulmányi utak, diplomáciai utak, sportolók, művészek hivatalos vendégszereplése, incentive utazás

Sajátos jellemzői:

-         speciális követelmények jellemzik

-         spec. Szolgáltatások vehetők igénybe

-         igen kedvező a gazdasági, társadalmi, politikai hatásuk

-         magas színvonalat igényel a szolgáltatásban

-         magas a költésszint

-         nem szezonális

-         tömeges

-         jól szervezhető

-         kombinálható, kiegészíthető egyéb idegenforg-i v. nemzeti programmal

-         reklám és propagandahordozó szerepe nagy

Turizmus jelenlegi helyzete Magyarországon:

 

9. tétel

Ismertesse a gyógy- és termálturizmus lényegét, hazánk gyógy- idegenforgalmi adottságait és szerepét a nemzetközi és belföldi turizmusban, a fejlesztés szükségét és lehetséges irányait! Sorolja fel jelentősebb gyógyfürdőinket! Milyen feltételrendszer szükséges egy adott település gyógy-idegenforgalmi központtá válásához?

Lényege: Gyógy turizmus alatt értjük, ha a turizmusban résztvevő szabadságidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása, vagy megtartása érdekében természeti gyógy tényezővel rendelkező helyen orvosi irányítással, ellenőrzéssel, rendszeres gyógyászati kezelésben részesül. A gyógy turizmus a z igénybe vett gyógy tényezők alapján lehet: gyógyvízre épülő és klimatikus gyógy turizmus, valamint az izolált gyógyászat, esetleg idegenforgalmi lehetőséggel kombinálva.

A gyógyvízre épülő gyógy turizmus célhelye a gyógyfürdő. A gyógyfürdők többségükben mozgásszervi megbetegedések gyógyítását szolgálják. Ezen kívül gyomor-, szív- és női betegségek gyógyítása céljából is felkeresnek gyógyfürdőket. A gyógyforrásokat nemcsak fürdés, hanem egyes gyógyhatások esetén-, ivókúra céljára is felhasználják (Karlovy Vary Csehországban vagy Budapesten néhány gyógyfürdő).

Magyarország a legfontosabb motiváció a gyógy- és termál turizmus, amit a wellness turizmussal célszerű kiegészíteni.

Alapfeltétele a személyi, tárgyi, jogi feltételek.

egészségügyi stabilitás

nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztése

szakember képzés és szakember lekötés tárgyi feltételek biztosítása épületek, eszközök

jogi összekapcsolódás más országokkal

Jelentősebb gyógyfürdőink:

Dagály Strandfürdő és Uszoda Dandár Gyógyfürdő Gellért Gyógyfürdő és Uszoda Király Gyógyfürdő Lukács Gyógyfürdő és Uszoda

Pestszenterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő

Rác Gyógyfürdő Rudas Gyógyfürdő és Uszoda Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda

 

10. tétel

Nemzeti Fejlesztési Terv egy stratégiai dokumentum, amelyet Magyarországnak a csatlakozást követően az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatások megszerzése érdekében szükséges készítenie.

A turizmus helye a nemzeti fejlesztési tervben :

 A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjában két intézkedés, a turisztikai vonzerők fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javítása segíti elő a turizmus fejlesztését. Az első intézkedés célja, hogy a kulturális és a természeti adottságokra támaszkodva nemzetközileg is jelentős attrakciók kerüljenek kialakításra, melyek növelik az ágazat versenyképességét, és jelentősen csökkentik mind a területi, mind az időbeli koncentrációját. A második intézkedés célja a turisztikai attrakciókhoz kapcsolódóan elősegíteni a fogadóképesség fejlesztését és szolgáltatások kialakítását, melyek hozzájárulhatnak a turisták tartózkodási idejének és költésének növeléséhez.

Célok:

-         A termékszerkezet átalakításával a turisztikai kínálat bővítése, ezzel magasabb szolgáltatási színvonal és magasabb árak lehetővé tevése.

-         Turisztikai, rekreációs infrastruktúra javítása, beruházások ösztönzése olyan helyeken is, ahol a turizmus nélkül ez gazdaságtalan lenne

-         Az elmaradott területeken a szolgáltatások kiépítésének támogatása.

Célterületek:

1.      üzleti turizmus: konferenciatur., incentív tur., stb

2.      wellness tur.: gyógy-és termáltur., lovastur., falusi tur., stb

3.      speciális érdeklődés: városlátogatások, körutazások, rokonlátogatás, kulturális utak, vallási tur., bevásárlótur., stb.

4.      vízparti üdülés: vízparti pihenés, vízi sportok, horgászat

Incentíve turizmus:

Az utazásokat motívációk szerint csoportosíthatjuk vakációturizmusra és hivatásturizmusra.

A hivatástur. körébe sorolható az incentíve tur. Ez az ösztönző utazás a jutalmazás eszköze a munkáltató kezében. Lényege, hogy a munkáltató cég a dolgozói számára a minél jobb teljesítmény, a kitűzött cél érdekében jutalomként különleges utazást ígér, amiben másként nem részesülhetnének.

Az út és a szolgáltatások színvonala olyan magas, melyet a résztvevő alkalmazottak önállóan nem engedhetnének meg maguknak. Ez a céghez való kötődésüket is hivatott megerősíteni. (az út teljes költsége leírható a vállalat adóalapjából).

Jellemzői:             -    szállás minimum 4 csillagos szállodában

-         luxusprogramok

-         célja a személy hozzákötése a céghez és az inspiráció

-         mindig csoportos, a munkatársakkal együtt történik az utazás

-         mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja - csapatépítés

-         előnyei a pénzjutalomhoz képest: maradandó élmény, az út teljes költsége leírható a vállalat adóalapjából

Sajátos jellemzői a hivatásturizmusnak:

-         speciális követelmények jellemzik

-         spec. Szolgáltatások vehetők igénybe

-         igen kedvező a gazdasági, társadalmi, politikai hatásuk

-         magas színvonalat igényel a szolgáltatásban

-         magas a költésszint

-         nem szezonális

-         tömeges

-         jól szervezhető

-         kombinálható, kiegészíthető egyéb idegenforg-i v. nemzeti programmal

-         reklám és propagandahordozó szerepe nagy

Motiváció: munkavégzés

Nem saját erőből, nem saját szabadidő terhére, nem saját elhatározásból, nem saját eszközkiválasztással.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Azithromycin Over The Counter Canada LesTressy

(LesTressy, 2019.09.11 11:43)

Nausea And Amoxicillin <a href=http://avdrug.com>prix du levitra en crise</a> Can I Take Amoxicillin With Citalopram